A két katonailag semleges európai állam, Svédország és Finnország az ukrajnai háború által megnövekedett orosz biztonsági fenyegetés miatt 2022. május 18-án hivatalosan is felvételét kérte a NATO-ba. A védelmi szövetség szabályai szerint egy új állam csak úgy válhat taggá, ha a csatlakozási szerződést a NATO harminc tagállamában a nemzeti parlamentek is ratifikálják –
ezt még a magyar és a török parlament nem tette meg.
A török ügy problémásabb: Svédország és Törökország között fennáll egy neuralgikus kiadatási vita, amelynek elsimítására bennfentesek szerint a július 11-i NATO-csúcsig nincs esély, pedig a két skandináv állam felvételét ott tervezik.
Lesz magyar igen, de előbb lezárják a vitát
A magyar jóváhagyás a magyar kormányzati nyilatkozatok alapján nem kérdéses, azonban a parlamenti döntést az Országgyűlés egy korábbi időpontról március 20-ra halasztotta, a módosítás oka pedig állítólag az, hogy a Fidesz-KDNP négytagú küldöttsége kedden Stockholmban, szerdán pedig Helsinkiben tárgyal, a kormánytöbbség meg akarja várni, míg a delegáció hazatér.
A magyar kormány nem rejtette véka alá, hogy nehezményezi azt, ahogy
Svédország és Finnország az elmúlt években rendre szerinte alaptalanul bírálta a magyar jogállamiságot;
a tárgyalóküldöttség célja – ahogy Kövér László házelnök a HírTV-nek elmondta –, hogy tisztázza ezeket a politikai…
Olvasd tovább itt: mindenszo.hu

