Unom azt, hogy volt kommunisták, párttitkárok, beszervezettek, ügynökök, ávéhások leszármazottai mondják meg, hogy ki volt a kommunista. Ez a módszer kisértetiesen emlékeztett Illyés Gyula 1950-51-ben írt versének egy gondolatára: „…hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; (…) mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, / mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.”
Bár hál Isten nincs zsarnokság, demokrácia van, de nagyapák, apák fiai még mindig jogot formálnak arra, hogy megmondják, ki voltál, jogot formálnak az ítélkezésre. Régi bolsevista trükk, hogy úgy tudod ellehetetleníteni ellenfeledet, hogy lejáratod, hazugságot terjesztesz, megvádolod azzal, aki valójában te voltál.
Történt az, hogy Médiaegyensúly címmel konferenciát rendezett a Terror Háza Múzeum annak kapcsán, hogy nemrégiben megjelent a Túléltem, mások belehaltak – személyes emlékeim az elmúlt 32 év médiaháborúiról. A több részből álló vitabeszélgetés első részét Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője vezette, amelyben Schmidt Máriával, a XXI. Század Intézet főigazgatójával arról beszélgettünk, hogy miért nem történt meg 1990 után a médiában is a rendszerváltás. A Telex balliberális szerkesztőségének viszont csak ez jött le:
„A háromszoros főigazgató beszélgetőtársa egyébként…
Olvasd tovább itt: azoreg.pestisracok.hu

