
„Ukrajna eszméje, Ukrajna egyik központi nemzeti eszméje az, hogy hazudjunk, amennyire csak lehet, magunknak és másoknak. Mert minden összeomlik, ha az igazat mondjuk.” – Alekszej Aresztovics
Az orosz-ukrán konfliktust övező információs háború lehetetlenné teszi, hogy akár a legegyszerűbb kérdéseket is feltegyük. Példának okáért azt, hogy ki is az ukrán, ki is az orosz, és hogy mit is akarnak azok az emberek, akik a konfliktus által sújtott területeken élnek. A fősodratú médiában létrehozott „információs zaj”, a mindent maguk alá gyűrő hamisbeszédek világában megszűnik a történelem, a nép, a nemzet, a nyelv, és feloldódnak a nyelvi és kulturális közösségek közötti különbségek.
Itt természetesen nem érvényes a „woke-szabály”, miszerint mindenki eldöntheti, hogy milyen társadalmi csoporthoz akar tartozni. A hatalom mindig a számára „történelmileg leghasznosabb” fogalmak szerint fog cselekedni, és nem nagyon törődik azzal, hogy ez köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Ha nem hagyjuk, hogy az emberek kinyilvánítsák elköteleződésüket, akkor biztosak lehetünk abban, hogy semmit sem tanultunk az elmúlt kétszáz év háborúiból, és az itt élő emberekre csak további évszázadokra elegendő gyűlöletet fogunk hagyni.
Ukránul beszélő ukránok, szurzsikot beszélő ukránok (átnevelés alatt), oroszul beszélő, de ukrán kultúrához kötődő ukránok (átnevelés…
Olvasd tovább itt: www.szilajcsiko.hu

