
A háborúkban, vagy később a nyilvános boncolásokon észrevehettük, hogy az emberi szervek megfigyelhetők és rendszert alkotnak.
A röntgensugár, mikroszkóp, ultrahangos, vagy mágneses rezonancia-vizsgálat szakadékot hozott létre a laikus és a szakmai tapasztalat között.
Az emberiség – gyaníthatóan – mindig is abban hitt, amiben volt személyes tapasztalata, vagy bele tudta élni magát.
Mivel nincs minden háztartásban koponya-CT, vagy EEG, az orvoslás mint az élet és halál tudománya, így vált lassan misztikusabbá, kis túlzással vallássá. Csakhogy a betegek számára sorvezető nélküli vallássá.
Az ambulánslapok, zárójelentések ma is tele vannak latin kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek a többség számára teljességgel érthetetlenek. Pedig főleg az érintettet kellene érdemben tájékoztatni az állapotáról, már csak azért is, mert a kutatások, pl. a Pew Kutatóközpont által közreadott felmérés szoros összefüggést mutatott a tudományba vetett bizalom mértékével is.
Miért van az, hogy az emberek inkább hallgatnak egy laikus influenszerre, mint az adott téma szakértőjére? A 21. század embere főleg az internetről gyűjt információkat. Eközben azzal szembesül, hogy egyre gyakrabban talál egymásnak ellentmondó érveléseket.
A Columbia egyetem kutatói a „Science” tudományos folyóiratban publikálták 2011-ben, hogy fokozatosan elveszítjük a késztetésünket, hogy megjegyezzük az…
Olvasd tovább itt: www.szilajcsiko.hu

