Ki tanyája ez a nyárfa?

A szerző Mire megvirrad (Mai székely balladák) c. kötetéből

Házasság aranyérrel

Ki tanyája ez a nyárfa?

A Ditró felé vezető úton egy dombocska emelkedik a magasba, szép, nemes fenyőfák koszorújában. A domb alatti csendben háromezer tatár és háromszáz hős székely alussza örök álmát. A dicsőség erősen él ma is, mert csak nem lehet elfelejteni, hogy itt győzték le a helyiek – Gábor deák vezetésével – a Moldva felől betörő tatárokat az Úr 1658. évében, ennek is szeptember 6-ján.

Tatárdomb lett e szent helynek neve, valahol Gyergyószárhegyen, Székelyföldön, ott, ahol Kuk Imre is meglátta a napvilágot, s fel is cseperedett elég rendesen, mert nagy embernek adott az Úr naponta legalább háromszor enni. Hiányossága volt azonban ennek a derék székelynek, hogy fél szemére viszont nem adott látást neki a fennvaló. Ezért kapta ajándékba a falutól a Kuk nevet, ha tetszett neki, ha nem. Hibája tehát végülis csak ennyi, emberségében és nótáskedvében azonban töretlen, élete végéig dalolva védte a székely mundér, no meg a székely férj becsületét.

Tornácos háza az alszegben a legszebb, benne középtájt kocsma, kétfelől a lakószobák, ahol álomra hajtották fejüket: drága feleségével a kocsmától jobbra, és áldott anyósa – akit a házasságával kapott ajándékba a sors kegyelméből – a kocsmától balra. Házának eme beosztása miatt búcsálódott állandóan, de nem…

Olvasd tovább itt: www.szilajcsiko.hu