
A középdöntős csoportelsőség és a negyeddöntős párharcunk ellenfele volt a tétje a mai, Dánia elleni mérkőzésünknek, amely abban is különbözött a vb-n vívott korábbi ütközeteinktől, hogy ezúttal egyértelműen az északiak számítottak esélyesnek. Dánia hosszú ideje a világ közvetlen élvonalába tartozik, jól példázza ezt, hogy amíg a mieink tavalyi Eb-bronzérme hatalmas bravúrnak volt tekinthető, addig a dánok némiképp lógó orral vették át az ezüstérmeket az elbukott Eb-döntőt követően.
Dánia – a mieinkhez hasonlóan – veretlenül várta a mai párharcot, s annak ellenére is ők voltak a mai meccs esélyesei, hogy csapatuk több alapemberét is nélkülözni kénytelenek. Több kiváló beállósuk (pl. Heindahl vagy Iversen) is távolmaradt az idei vébétől, de így is számos világklasszis van ott a soraikban, és minimum érmes helyezésben reménykednek. Nálunk a Japán elleni mérkőzés hozta talán a legkevésbé jó játékot, ám egyrészt minden világversenyen szokott lenni mélypont, másrészt pedig a döntetlent úgy értük el, hogy csapatunk képes volt hatgólos hátrányból talpra állni. Ami biztos: ma felszabadultan játszhattunk, hiszen nem mi voltunk az esélyesek, ugyanakkor eredménytől függetlenül ott voltunk a negyeddöntőben.
Első félidő
A miénk volt az első találat, Simon Petra egy szép egyéni akció végén vezetést szerzett. Gyors gólváltás után Szemerey Zsófi…
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu

