A magánbefektetések beindításához azonban jelentős uniós és tagállami támogatásokra lesz szükség, és a dokumentum hozzáteszi, hogy „ha Ukrajna nem tud elegendő magántőkét vonzani, az szükségszerűen azt jelenti, hogy nagyobb arányban lesz szükség állami tőkére”.
Gyorsítósáv Ukrajnának az EU-ba
A terv fontos része Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is, amely azonban – mint ismert – számos aggályt felvet. A terv szerint az uniós források olyan reformok végrehajtásához lennének kötve, amelyek „az EU-hoz való gyors csatlakozást célozzák, rögzítve a reformprogramot 2027-ig”, a dokumentum egy másik része pedig arra is utal, hogy a jóléti terv utódja már az EU következő hosszú távú költségvetése keretében fog megvalósulni, vagyis 2028-tól ukrán EU-tagsággal számol.
A terv egy pontja arra is rávilágít, hogy már a teljes körű EU-csatlakozás előtt gyorsított ütemben integrálnák Ukrajnát az EU közös piacába, amit a dokumentum „rövid távú stratégiai prioritásként” ír le. Ez azonban nyilvánvalóan óriási kockázatot hordoz például a magyar mezőgazdaságra nézve.
Orbán Balázs: nem fizetünk!
Brüsszel meg akarja győzni a tagállamokat, hogy adjanak nyolcszázmilliárd dollárt arra, hogy helyreállítsák az ukrán jólétet. Mindeközben az európai vezetők hibás döntéseinek köszönhetően – magas energiaárak, romló versenyképesség, megélhetési válság…
Olvasd tovább itt: magyarnemzet.hu

