
Határon túl élő magyar állampolgárok
De, akkor kikről is szólhatott az 1993-as vita. Kik voltak akkor, akik magyar állampolgársággal is rendelkeztek, de akik nem ugyanazok, mint a határon túli magyarok? Kik élhettek külföldi országokban úgy, hogy közben megtarthatták magyar állampolgárságukat nem sokkal a rendszerváltoztatás után? A kép meglehetősen vegyes. Főszabályként a kommunista Magyarország nem ismerte a kettős állampolgárság intézményét. Így, aki külföldre menekült, az nem tarthatta meg magyar állampolgárságát. Csak, akinek engedték. Az egész addigi gyakorlatba aztán 1956 is beleszólt, hiszen Kádárék esetében a hazacsábítás egyik eszköze volt, hogy nem törölték ténylegesen a magyar állampolgárságot. De, a számukra a rendszerváltás lehetőséget adott a hazaköltözésre, vagy állampolgársági kérdéseik rendezésére. Ehhez a négy év nem tekinthető elégségesnek. Erre utalt Áder János is, kifejezve azt a bizonytalanságot is, hogy az említett külföldön élő magyarok ugyan mennyire kötődnek Magyarországhoz. Ez a vita tehát nem a határon túli magyarokról szólt, és nem is az ő problémájukra reagált.
Fontos kitétel még, hogy egészen az új Alaptörvény 2012-es hatálybalépésééig a választójogi törvény a választásokon való részvételt magyarországi lakcímhez kötötte. Így ahhoz, hogy nem külföldön élő magyar állampolgárok szavazhassanak, egészen…
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu

