A békeszerzés művészete (2)

Világbéke van. Megőrültem? Világbéke van, akkor is, ha tele van a föld helyi háborúkkal. Akkor is, ha az emberek két táborban élnek: az Istenre hagyatkozók és az Istennel viaskodók két táborába. Miért van világbéke? Mert volt egy ember a földön, aki kiengesztelte Istent, aki feláldozta önmagát a többi emberért. Csak az tehette, aki elég nagy volt hozzá, hogy megtehesse: egy valóságos Isten, aki valóságos ember is volt.

A béke a szívben

Jézus kereszthalála óta minden ember megkaphatja az üdvösséget és ennek tudata megbékíti a szívét. De tudom, hogy mindig voltak és most is vannak, akik haragban élnek és pokolban laknak. Földi pokolban. Szeretnek, talán, egy-két embert, de Istennel perlekednek, vagy már azt sem. Megkövültek egyetlen „nem”-ben. Nemet mondtak a Teremtőnek. Ők egy megváltás előtti világhatalom utolsó csatlósai. De az ő sorsuk sem reménytelen. Mert az ő kiengesztelődésük és üdvösségük is benne foglaltatott a világ legnagyobb békeszerző önfeláldozásában.

Csak ezért van esélye a békeszerzésnek

Isten kibékült az emberrel, mert a valóságos Isten és valóságos ember, Mária Fia, József nevelt gyermeke, Jézus életét adata ezért a békéért. Ezt számtalanszor leírtuk, elmondtuk, végig gondoltuk és átimádkoztuk már.

Azt is sokan hozzáteszik, hogy Jézus milyen magányban volt ezzel, hiszen azt suttogta a kereszten, hogy „Én Istenem, én…

Olvasd tovább itt: vdtablog.hu