
Az iráni konfliktus nyomán kialakult energiapiaci sokk nem egyszerű árkilengés, hanem strukturális figyelmeztetés: a globális ellátási lánc sérülékenyebb, mint azt a 2022-es európai energiaválság után sokan remélték – vonták le a következtetést a Reuters elemzésében. A Hormuzi-szoros lezárása, a termeléskiesések és a biztosítási fedezetek visszavonása egyszerre fizikai és pénzügyi blokádot jelentenek. A kérdés most nem az, hogy drágul-e még az energia – hanem az, meddig és milyen következményekkel.
Energiapiaci sokkot váltott ki az új háború, benne a Hormuzi-szoros bizonytalanságaival.A Brent ára néhány nap alatt 15 százalékkal emelkedett, 82–85 dolláros szintre, ami közel kétéves csúcs.Az európai földgáz határidős jegyzése egyetlen nap alatt több mint 40 százalékkal drágult.A globális LNG-export mintegy 20 százaléka katari forrásból származik.Amennyiben a finomítói kapacitás kiesik, az nemcsak a nyersolaj, hanem a benzin és a dízel árát is felfelé hajtja – az Egyesült Államokban a benzin ára ismét 3 dollár fölé emelkedett gallononként.A Bernstein elemzői elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros Brent-árat sem tartanak kizártnak.A Hormuzi-szoros és az energiapiaci sokk
A világ napi kőolaj-forgalmának közel ötöde halad át a Hormuzi-szoroson. Amennyiben a zárva tartás elhúzódik, az azonnali kínálati sokkot idéz elő, amelyet sem stratégiai tartalékok,…
Olvasd tovább itt: pestisracok.hu

