Mondd meg, kire szavazol, és megmondom, ki vagy. Nem, ez most nem egy politikai szlogen, hanem afféle digitális személyleírás. És mielőtt bárki felháborodna: vegyük ki a képletből a politikusokat. Ők ebben élnek, ebből élnek, és – lássuk be – nem is rosszul. Nézzük inkább azokat, akik önként, dalolva mennek ölre egymással, hogy eldöntsék, melyik tábor legyen az, amelyik majd elegánsabban – vagy kevésbé elegánsan – élősködik rajtuk.
Elképesztő, mire vagyunk vevők. Sőt, ijesztő. Mintha kollektíven döntöttünk volna úgy, hogy a valóság túl bonyolult, ezért inkább rendelünk kettőt: egyet neked, egyet nekem. Két párhuzamos világ, amelyek nem beszélnek egymással, csak egymás mellett – hangosan, artikulálatlanul, néha habzó szájjal. Két tábor, amelyek nem válogatnak az eszközökben, mert már rég nem az eszköz a lényeg, hanem a másik eltüntetése a képből.
És igen, van egy apró, kényelmetlen lábjegyzet is a történetben. Az egyik oldalon legalább tudod, kivel van dolgod. A másikon viszont jócskán akadnak trójai falovak, álfüggetlenek, álobjektívek, akik a semlegességet szimulálják, miközben ugyanolyan elszántan agitálnak. Van, aki ezért pénzt kér, más meg kap – attól függően, hogy „médiaként” vagy „magánemberként” játssza a szerepét. Ha pedig mindezt ingyen teszi, hát akkor legfeljebb hasznos idióta. Legalábbis…
Olvasd tovább itt: maszol.ro

