
Szerkesztette: Marsall Ágnes
Az emberek egymásnak testrészei,
a teremtésben egy lényegből valók.
Ha fájdalommal sújtja az egyik tagot,
az idő a többit sem kíméli meg.
Ha nem szomorít el mások szenvedése,
Nem érdemled meg az ember nevet.
Sa’adi Shiräzi 13. századi perzsa költő: Ádám gyermekei című verse
Prológus
2026. február 28-án reggel az Amerikai Egyesült Államok és Izrael Állam elindította a modern hadviselés történetének egyik legkoncentráltabb légi csapását. Tizenkét óra alatt közel 900 rakéta zúdult az Iráni Iszlám Köztársaságra – rakétabázisaira, légvédelmére, nukleáris létesítményeire, katonai parancsnoki központjaira, és arra az épületre, ahol Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei és családtagjai tartózkodtak.
Donald Trump azt jósolta, hogy „az akció két vagy három napon belül véget ér”. Négy héttel később, a Hormuzi-szoros még mindig zárva van. Az olaj hordónkénti ára meghaladja a száz dollárt. A globális gazdaság a recesszió szélén áll. A Nemzetközi Energiaügynökség kijelentette, hogy a helyzet rosszabb, mint az 1970-es évek két olajválsága együttvéve. Az Iráni Iszlám Köztársaság – megtépázott, megsebesült, haditengerészetét megtizedelték, vezetőit meggyilkolták, nukleáris létesítményeit háromszor támadták meg – de még mindig kormányoz, még mindig harcol, és még mindig diktálja a nemzetközi…
Olvasd tovább itt: www.szilajcsiko.hu

